Köszönöm a Biztonsági Tanácsnak, hogy összehívta ezt a rendkívüli ülést, hogy megvitathassuk a Hegyi-Karabahban kialakult biztonsági és humanitárius helyzetet, ami Azerbajdzsán indokolatlan és jól megtervezett katonai támadása váltott ki.
Miközben zajlik az ENSZ Közgyűlésének ülése, a nemzetközi közösség minden tagja jelenlétévél, hogy megtalálja a módját a béke és a biztonság megvédésére szerte a világon, miközben mindannyian arról beszélünk, hogy az erőszak alkalmazása elítélendő, hogy meg kell akadályozni a további emberéletek elvesztését ember okozta katasztrófákban, miközben mindannyian azért gyűltünk ide, hogy hozzájáruljunk a békéhez, dél-kaukázusi régiónkban szeptember 19-én Azerbajdzsán újabb nagyszabású offenzívát indított a Hegyi-Karabah népe ellen, gátlástalanul megsértve a nemzetközi jogokat és a 2020. november 9-i háromországi egyezményt. Szó szerint a Hegyi-Karabah egész területe, Sztepanakert, más városok és települések intenzív és válogatás nélküli ágyútűz alá került, rakéták, nehéztüzérség, harci drónok és még tiltott kazettás bombákat is alkalmazva. Az offenzíva intenzitása és kegyetlensége világossá teszi, hogy a cél az, hogy a Hegyi-Karabahot etnikai tisztogatásnak vessék alá, és hogy végleg megtisztítsák az ott élő örmény lakosságtól.
Az eredmények világosan rámutatnak ennek a nagyszabású hadműveletnek a kegyetlen természetére. Ezek is csak kezdetiek, mivel a kritikus infrastruktúra, mint az elektromos hálózat, telefonkábelek és adótornyok, valamint az internetes berendezések elleni célzott támadásokkal a lakosság teljesen el van zárva a külvilágtól, és meg vannak fosztva az aktuális helyzet másokkal való megosztásától. Továbbá, azeri csapatok ellenőrzésük alatt tartják a főútvonalakat a Hegyi-Karabahban, ami a helyszínek felmérésének minden lehetőségét ellehetetlenít.
A jelenleg megerősített adatok alapján több mint 200 a halálos áldozatok száma és 400 a sebesülteké, melyek közt civilek, nők és gyermekek is vannak, melyet Azerbajdzsán Külügyminisztériuma is elfogadott.
Több mint tízezer embert kényszerítettek kitelepülésre, köztük sok nőt, gyermeket és időseket, akik az utcákon kell, hogy tartózkodjanak élelem és egyéb létfenntartó eszközök nélkül. Több ezer család lett szétszakítva. Ha ehhez hozzávesszük a 2020-as háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült körülbelül húszezer embert, akkor láthatjuk, hogy óriási humanitárius szükségletek vannak a terepen.
Az emberek továbbra is éheznek a 10 hónapja kezdődő blokád következtében kialakult súlyos élelmiszerhiány miatt.
Az egészségügyi rendszer megbénult. A kórházakban nincs áram, és kritikus a gyógyszerhiány. Az emberek még elsősegélyben sem tudnak részesülni. Üzemanyag nélkül a mentők nem tudják kórházba szállítani a betegeket.
A Hegyi-Karabahból érkező képek valóban megdöbbentőek: nők, gyerekek, fedél és élelem nélkül maradt idős emberek, anyukák, akik kétségbeesetten próbálják megtalálni elveszett gyermekeiket, feleségek sírnak a félelemtől, hogy Azerbajdzsán bebörtönözi a férjüket. Nehéz elhinni, hogy mindez nem száz éve, hanem ma, a XXI. században történik a nemzetközi közösség szeme láttára. A közösségi oldalak tele vannak gyermekeiket vagy rokonaikat kereső hegyi-karabahi örményekkel. Gyerekek, akik a menedékhelyeken vagy az utcákon sírva kérik szüleiket, hogy menjenek haza, mert nem bírják elfogadni, hogy már nincs otthonuk. Az ágyúzás alatt eltűnt egy nyolcéves kisfiú a Hegyi-Karabah egyik településén, a tíz éves bátyja pedig életét vesztette, akinek még a holttestét sem tudják elhozni a településről. A másik testvér sérüléseket szenvedett. Ez csak egy példa a számtalan esetből. Azerbajdzsán szemében ezek a gyermekek terroristák, és Azerbajdzsán tettei, rakétái, páncélozott járművei, tüzérsége és drónjai ezeket a gyermekeket, szüleiket és nagyszüleiket vette célba.
Az azerbajdzsáni közösségi média szegmensei tele vannak olyan felhívásokkal, akik az eltűnt gyerekeket és nőket meg akarják keresni, hogy őket megerőszakolva majd feldarabolva a kutyákkal etessék meg. Az azerbajdzsáni felhasználók a közösségi médiában hegyi-karabahi örmény nők profilját osztják meg és licitálnak arra, hogy ki erőszakolhatja majd meg ezeket a nőket amikor Azerbajdzsán őrizetbe veszi őket.
Tisztelt kollégák,
Tisztában voltunk vele, hogy ez megtörténhet, a jelek végig ott voltak. Régóta próbáljuk felhívni rá a figyelmet. A nemzetközi közösség azonban nem vette elég komolyan ezeket a figyelmeztetéseket.
A jelenlegi agresszió a Lacsin-folyosó 10 hónapos blokádjának és a Hegyi-Karabah lakosságára rákényszerített kiéheztetésnek a tetőpontja volt. Élelmiszer-, gyógyszer-, üzemanyag-, földgáz-, áram- és egyéb alapvető áruk súlyos hiánya eddig is a humanitárius katasztrófa szélére sodorta a Hegyi-Karabah sebezhető lakosságát. Naivnak kell lennünk, ha azt gondoljuk, hogy ennek az embertelen blokádnak az intézményesítése óta vagy akár már azelőtt nem volt ez azzal a céllal volt pontosan kitervelve, hogy megpróbálják földbe tiporni a hegyi-karabahiak akaraterejét és képességét, hogy megpróbáljanak ellenállást tanúsítani és fenntartani létüket és megélhetésüket ősi hazájukban. Azerbajdzsán nyíltan barbár módszerekkel kibontakozó agressziója, a polgári lakosság és infrastruktúra szándékos célba vétele ennek a tragédiának az utolsó felvonása volt, amelynek a célja a Hegyi-Karabah népességének a kényszerített elűzése.
Amikor Azerbajdzsán blokád alá vette a Lacsin-folyosót és 2022 decemberében, sürgős ülésre hívtuk össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát, azonban a szükséges lépések megtételében ez a tanács kudarcot vallott.
Amikor a Nemzetközi Bíróság 2023. február 22-én és július 6-án kötelezően betartandó végzéseket fogadott el, azokat Azerbajdzsán figyelmen kívül hagyta. Ez a Tanács, amely a Nemzetközi Bíróság végzéseinek végrehajtásáért mindig nemesen kiáll, a szükséges lépések megtételében kudarcot vallott.
Amikor áprilisban Azerbajdzsán illegális ellenőrzőpontot létesített a Lacsin-folyosóra, és később embereket kezdtek elrabolni, beleértve személyeket, akik nemzetközi humanitárius jog védelme alatt állnak, a nemzetközi közösség a szükséges lépések megtételében kudarcot vallott.
Amikor Örményország 2023 augusztusában ismét egy újabb rendkívüli ülés összehívását sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsánál, felhívva a figyelmet a törékeny biztonsági és humanitárius helyzetre, továbbá felszólítva a BT-ot, hogy éljen az eszköztárával a kérdések megoldásának érdekében, továbbá, hogy ne hagyja magára a Hegyi-Karabah lakosságát, a szükséges lépések megtételében ez a tanács kudarcot vallott.
A szeptember 19-i azerbajdzsáni agressziót megelőző napokban, amikor Örményország figyelmeztetett, hogy azerbajdzsán valószínűsíthetően erőszak bevetéséhez folyamodik, és konkrét intézkedéseket és lépéseket vártunk ennek a forgatókönyvnek az elkerülése érdekében, a nemzetközi közösség kételkedve reagált a figyelmeztetésünkre.
Most, amikor Azerbajdzsán már újra elkezdte az erőszak alkalmazását a Hegyi-Karabah népe ellen, amikor ezeket az embereket erőszakkal kitoloncolják házaikból és fennáll annak a veszélye, hogy erőszakkal kitoloncolják a szülőföldjükről, amikor sokakat, akik az elmúlt harminc évben megvédték a családjaikat és a jogukat, hogy tisztességesen lakhassanak a szülőföldjükön, tömeges letartóztatások és büntetőeljárások veszélye fenyegeti, amikor olyan helyzet áll előttünk, amikor már nem csak a szándék látszik, hanem az etnikai tisztogatást és a tömeges atrocitásokat célzó politika egyértelmű és megcáfolhatatlan bizonyítékai, az ENSZ Biztonsági Tanácsának cselekednie kell.
Annak ellenére, hogy a vérontás megállítása érdekében az azeri fél minden követelése el lett fogadva es ma már tárgyalásokat is tartanak, a Hegyi-Karabah lakosságát ismét különböző kaliberű fegyverekkel és aknavetőkkel támadták, így a civilek ismét a pincéjükben kellett, hogy menedéket keressenek. Meggyőződésünk, hogy az ilyen és további támadások es üldöztetések csak folytatódni fognak, hacsak nem történik egyértelmű nemzetközi fellépés.
Mellesleg az említett követelésekkel kapcsolatban szeretném nagyon világosan és egyértelműen kijelenteni, hogy Örményország nem volt része ezeknek a megbeszéléseknek, és határozottan megismételjük, hogy Örményország hadseregének bármely állományának a Hegyi-Karabahban való jelenlétére vonatkozó állítások és utalások valótlanok.
Ebben a kísérletben világosan látjuk egyes szereplők azon szándékát, hogy katonai konfliktusba sodorják Örményországot, hogy ezáltal átemeljék az ellenségeskedést az országunk szuverén területeire. Örményország álláspontja határozottan változatlan: a szuverenitás és a területi integritás kölcsönös elismerésén alapuló békés kapcsolatokat kell kialakítani, amelyek semmiképpen sem lehetnek félreértelmezhetőek, hogy azokaz ne lehessen indokként kihasználni tömeges atrocitásokra és a Hegyi-Karabah etnikai tisztogatására. A hegyi-karabahi örmények jogaival és biztonságával tisztességesen foglalkozni kell, továbbá nemzetközi szinten garantálni kell azokat.
Van még egy nagyon fontos szempont az érintett felekkel kapcsolatban. Amint azt megjegyeztem, néhányan a nyilatkozataikban továbbra is csupán általános felhívásokat tesznek a konfliktus résztvevőivel kapcsolatban. Ez a megközelítés és ez a szóhasználat már aktualitását vesztette. Ebben a konfliktusban már nem résztvevő felek vannak, hanem elkövetők és áldozatok. Ez már nem egy konfliktus, hanem egy valódi kegyetlenkedésnek a fenyegetése. Meg lehet-e ezt még akadályozni? Azért vagyunk ma itt, mert mi úgy hisszük, hogy igen. Mert továbbra is hiszünk az emberségben, a nemzetközi jogban és a Biztonsági Tanács azon képességében, hogy határozottan lépjen fel, amikor ezrek élete forog kockán.
Tisztelt Elnök úr,
Ennek fényében újra és újra fellebbezek a Biztonsági Tanácsnál, hogy az alábbi sürgő intézkedésekkel szemléltesse a hitelességét és jó hírnevét:
Ítélje el az ellenségeskedés újbóli kiújulását, valamint a polgári települések és infrastruktúra célba vételét,
Követelje a nemzetközi humanitárius jogból eredő kötelezettségek teljes körű betartását, beleértve a polgári lakosság, különösen a nők és gyermekek, valamint a kulcsfontosságú polgári infrastruktúra védelmével kapcsolatos kötelezettségeket;
Azonnali hatállyal telepítsen missziót az ENSZ-szervezeteinek bevonásával a Hegyi-Karabahba, az emberi jogok, továbbá a humanitárius és biztonsági helyzet figyelemmel kíséréséért és kiértékeléséért.
ENSZ-szervezetek és más nemzetközi szervezetek akadálytalan hozzáférésének biztosítása a humanitárius elvekkel összhangban a Hegyi-Karabahban.
Legyen biztosítva a felek teljes értékű és jóhiszemű együttműködése a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával a katonai akciók következményeinek rendezése érdekében, beleértve a holttestek azonosítását és elszállítását, a szolgálatban eltűnt személyek felkutatását és mentését, a hadifoglyok szabadon bocsátását, a humanitárius segítség biztonságos és akadálytalan eljuttatását mind a nemzetközi humanitárius jog szigorú betartásával.
Az ENSZ illetékes ügynökségeinek felügyelete és ellenőrzése alatt legyen biztosítva a közelmúltbeli agresszió során, valamint a 2020-as háború következtében lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és menekültek hazatérése a Hegyi-Karabahba és a szomszédos régiókba, a 2020. november 9-i háromországi egyezményben foglaltak szerint.
A létfontosságú készletek azonnali helyreállításának biztosítása, beleértve az élelmiszert, a gyógyszereket, az üzemanyagot, a gázt és az áramot.
A Nemzetközi Bíróság rendelkezéseivel összhangban, követelje a személyek, járművek és rakományok szabad mozgásának és biztonságának azonnali helyreállítását a Lacsin-folyosó mentén.
Egy fenntartható, nemzetközi párbeszéd mechanizmusának biztosítása a Hegyi-Karabah és Baku között, a hegyi-karabahi örmények jogaival és biztonságával kapcsolatos kérdések kezelése érdekében.
Követeljék Azerbajdzsán bármely katonai és bűnüldöző szervét, hogy a Hegyi-Karabah valamennyi településéről vonuljon ki, hogy a tárgyalások befejeztéig kizárjuk a pánikot, valamint a civil lakosságot veszélyeztető provokációt és eszkalációt.
A Hegyi-Karabah politikai és katonai képviselői, valamint személyzetük elleni büntető fellépés kizárása.
Teremtsen lehetőséget, egy ENSZ által felhatalmazott békefenntartó erőnek, hogy megőrizze a stabilitást és biztonságok a Hegyi-Karabahban.
Végül,
Tisztelt Elnök úr,
Kedves kollégák,
Hadd említsem meg, hogy ma ünnepeljük Örményország függetlenségének napját, és hadd gratuláljak honfitársaimnak ehhez a nagyon fontos és szimbolikus alkalomhoz.
Cikket írta: Tatevik Muradyan (2022-1-HU01-ESC51-VTJ-000080624)
Fotókat készítette: Lala Hayrapetyan (2022-1-HU01-ESC51-VTJ-000080624)
Hírek2 év ago
Hírek2 év ago
Hírek3 év ago
Hírek1 év ago
Hírek2 év ago
Hírek2 év ago
Hírek2 év ago
Hírek3 év ago